26 resultater (0,23664 sekunder)

Vis alle filtre

Mærke

Butik

Pris (EUR)

Nulstil filter

Produkter
Fra
Butikker

Szentpétervári beszélgetések - Az áldozathozatalról

Szentpétervári beszélgetések - Az áldozathozatalról

Joseph de Maistre (1753–1821) jogász, diplomata és író. A savoyai–piemonti politikai elit tagja. A francia katolikus konzervatív gondolkodás meghatározó alakja. Magyarul megjelent művei A pápáról (1867) és az Elmélkedések (2020). A harmadik fontos műve a most közreadott Szentpétervári beszélgetések. A jelen kötet de Maistre két fontos művét tartalmazza. A Szentpétervári beszélgetések és az Az áldozathozatalról 1809 táján keletkezett, amikor a szerző Szentpéterváron volt a Szardíniára visszaszorult piemonti dinasztia nagykövete. A két mű írásakor de Maistre vagyonától, könyveitől megfosztva, jövedelem, ország és család nélkül élt az emigrációban. Mindkét mű máig nagy hatást gyakorol. A tilsiti béke (1807) után írt platonista Beszélgetések közvetlen célja a forradalom és Napóleon sikerének megértése: miért engedi ezt Isten. Témája a Gondviselés, büntetés és teodicea problémája. A másik nagy figyelmet kapott eleme e szövegnek az erőszak kérdése. A forradalom és a napóleoni háborúk nem a felvilágosodás optimizmusát igazolták. A felvilágosodás paradox barbarizmusa abban áll, hogy a filozófusai és követői vakok az ember erőszakos hajlamára, s eközben a korábbiakat felülmúló, példátlan és tömeges erőszaktevéseket, háborúkat igazolnak. Az áldozathozatalról a katolikus–protestáns vita témáját, a francia katolikus szentségimádás hagyományát folytatta, azonban az áldozat/áldozás társadalmi integratív hatására terelte a figyelmet. Azóta a szociológiában és a kulturális antropológiában számos munka foglalkozott a témával követve a de Maistre által először megfogalmazott gondolatot.

HUF 4490.00
1

Képzelt rasszizmus - Iszlamofóbia és bűntudat

Képzelt rasszizmus - Iszlamofóbia és bűntudat

Pascal Bruckner francia író és esszéista. 1986 óta olyan neves egyetemeken tanított, mint a San Diego-i Állami Egyetem, a New York-i Egyetem és a Párizsi Sciences Po. Írói tevékenysége mellett a Grasset Könyvkiadó szerkesztője; emellett a Nouvel Observateur hetilap, a Le Monde napilap és a Causeur internetes magazin munkájában is közreműködik. Az ártatlanság kísértése (La tentation de l’innoncence) című művét 1995-ben Médicis irodalmi díjjal, a Szépségrablók (Les voleurs de beauté) című művét 1997-ben Renaudot irodalmi díjjal jutalmazták.   Az „iszlamofóbiára” hivatkozva már több mint harminc éve elfojtanak minden, az iszlámmal szemben kritikus hangot. A fogalom hallgatásra készteti a nyugatiakat, a reformer muzulmánokat pedig ellehetetleníti. Az iszlám világvallás, egyetemes küldetéssel bír, és nem egyszerűsíthető le egyetlen népre. Akik meg akarják kímélni azoktól a próbatételektől, amelyeken a kereszténység és a judaizmus évszázadok alatt keresztülment, éppen attól a lehetőségtől fosztják meg, hogy felülkerekedjen jelenlegi nehézségein. Az iszlám hívőket így örökre az áldozat szerepére kényszerítik, akik mentesülnek a vallásuk nevében elkövetett erőszak felelőssége alól. A könyv célja, hogy leleplezze ezt a csalást, bemutassa, hogy a fanatizmus visszatért, és fennen hirdesse azt a rendkívüli szabadságot, amelyet Franciaország biztosít állampolgárai számára, akik szabadon eldönthetik, hogy hisznek-e Istenben vagy sem.

HUF 3990.00
1

Idealisták és realisták

Idealisták és realisták

Molnár Attila Károly (1961) eszmetörténész. Az NKE Molnár Tamás Kutatóintézet és a Századvég Kiadó vezetője. Számtalan könyv szerzője és szerkesztője. Legutóbbi művének címe Ki mit konzerválna (2022). A hagyományunk egyik kérdése az, hogy az eszményeinknek van-e, és mekkora szerepe az emberi cselekvések terén. Az eszményi európai ember valamilyen, esetleg vitatható, esetleg megalapozhatatlan eszményt követ, de uralja szenvedélyeit, vágyait, érzelmeit és érdekeit. A kereszténység ezt felfokozta az erkölcsi cselekvése terén, míg a felvilágosodás a politikában tette mindenek feletti problémává a politikai tudást és eszményeket. Ezt az intellektualizált cselekvési eszményt azonban rendre kikezdik, és ezek a kihívást jelentő magyarázatok a romantikától a marxizmusig a valós cselekvésekre hivatkoznak, amelyek többé vagy kevésbé eltérnek az eszménytől. Egy nemzedékkel ezelőtt, de még ma is sokak számára a valódi cselekvésmotívum az (osztály)érdek volt, míg a mai wokery a személyes érzéseket tette legitim és bármilyen cselekvést igazoló motívummá, míg az eszményeket az elnyomás eszközeinek tekinti, hiszen az eszményeket követni próbáló ember korlátozza önmagát. A kötet írásai a cselekvés szkeptikus megközelítését sugallják: a cselekvéseknek mindig sokféle motívuma lehet, valamilyen eszmény követésétől kezdve érdekek, szenvedélyek és érzelmek követéséig, és ezekről csak feltételezéseink lehetnek. A tapasztalatunk az, hogy a túlmoralizált politika ugyanúgy kellemetlen világot eredményez, mint az alulmoralizált.

HUF 3990.00
1

Törzsek a dombon

Törzsek a dombon

Miközben ezt a könyvet írtam az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusáról, gyakran emlékeztettek Otto von Bismarck szavaira, aki arra intett, hogy soha ne nézzük meg, hogyan készül a kolbász - vagy a törvény. Attól tartok, azzal, hogy leírtam, miként működik az Egyesült Államokban a kormányzat a színfalak mögött, elveszem Olvasóim étvágyát a demokráciától. A demokrácia persze zavaros folyamat, de szívből remélem, hogy az Olvasó végül nem kiábrándul, hanem még inkább elköteleződik mellette. Remélem, hogy azzal a mély tisztelettel, mellyel a magyarok viseltetnek a szabadság iránt, elkerülik majd azokat a hibákat, melyeket mi elkövettünk hazánkban. Remélem, Önök jobb munkát végeznek majd, mint mi, és így az unokáim is tanulhatnak Magyarország hőseitől, ahogy én is tanultam tőlük 1956-ban, amikor kisgyerek voltam.

HUF 3360.00
1

Utcák, terek szabadsága

Utcák, terek szabadsága

A gyülekezési jog a gyakorlatban egy sor jogi, etikai, politikai kérdést vet fel. Meddig terjed az intézményvédelem, hol kezdődik a rendőrség beavatkozási terepe, meddig nem zavarják a tüntetők jogát az ellenük ugyanott tüntetők? Hol nem lehet élni a gyülekezés jogával, meddig tarthat, kik nem tüntethetnek, hogy nem tüntethetnek, hol nem tüntethetnek? E kérdések megválaszolásához sokat segít ez a kötet, még akkor is, ha a tüntetési kultúra a jogon kívüli problémák egész sorát foglalja magába, ez a kötet pedig elsődlegesen állam- és jogtudományi elemző írás. Kik, hol, hogyan és miért tüntetnek, az adott helyen kiknek, hol és mit enged meg a jog? - Ezek nagymértékben társadalmi, politikai és kulturális kérdések. A szerző ezekre kísérel meg választ adni a jog nyelvén, de bőséges társadalmi, politikai tapasztalatokkal felvértezve, amelyek gazdagsága kiemeli kötetét a szokványos jogtudományi munkák közül.

HUF 3500.00
1

Népvándorlás

Népvándorlás

VÁCLAV KLAUS a cseh politika utolsó negyedszázadának egyik kulcsfontosságú alakja. Klaus pénzügyminiszterből lett kormányfő, később a képviselőház elnöke, végül pedig köztársasági elnök. A nevéhez kapcsolódnak Csehország jelenkori történelmének legjelentősebb eseményei, mint például Csehszlovákia gazdasági és társadalmi átalakulása, csakúgy, mint az ország későbbi különválása. Az eredetileg az akadémiai szférából érkező, közgazdász végzettségű politikus több tucat könyv, cikk és tudományos szöveg szerzője, mindig határozott és egyértelmű álláspontjával pedig évek óta meghatározó szerepet tölt be a nyilvános vitákban. Ma a róla elnevezett intézet munkatársa.   JIRÍ WEIGL, közgazdász és arabista, Václav Klaus egyik legközelebbi munkatársa. Az 1990-es évek eleje óta kulcsfontosságú tanácsadója a pénzügyminisztériumnak, a kormányfői hivatalnak és a parlamentnek. Tíz évig a köztársasági elnök hivatalát vezette. Eredeti szakmáját tekintve tudományos kutató, aki számos szakkönyvet és cikket publikált politikai, gazdasági és történelmi témákban. Jelenleg a Václav Klaus Intézet ügyvezető igazgatója   A bevándorlás problémája fontos témává vált az elmúlt évek európai közéleti és politikai vitáinak. A két szerző a tények alapján, kellő mértéktartással próbálja meg bemutatni a kérdés fő sarokpontjait elsősorban a cseh és európai közéletben uralkodó véleményekre reflektálva. Felfogásuk szerint fontos az egyes társadalmi kérdések – így a migráció – fő hajtóerejét és jellemzőit megérteni, elejét véve a szélsőségeknek, de szükségesnek látva a nyílt és demokratikus vitát. Úgy gondolják a politikai szférának szükséges megfelelő módon válaszolnia a polgárok kérdéseire, hogy ne adjon teret a radikális mozgalmaknak. Az egyéni és tömeges migráció, az asszimiláció és multikulturalizmus fogalompárjai mentén tekintik végig a kérdést a könyvükben, amely útmutatást kíván adni a szélesebb közvélemény számára is a bonyolult kérdésben. A szerzők meglátása szerint elsősorban olyan európai gyökerű problémáról van szó, ahol az elfoglalt álláspontok sokszor az Európai Unió vs. tagállamok hatalmi dinamikája mentén is értelmezhetők. A könyv áttekintés, egy olyan rövid útmutató, amely képes árnyalt, de mégis közérthető módon bemutatni az aktuális összefüggéseket

HUF 2990.00
1

Döntés és hagyomány

Döntés és hagyomány

Karácsony András (1957—) egyetemi tanár (ELTE ÁJK). Végzettsége: jogász, filozófus. Kutatási területe: társadalomelmélet és jogfilozófia. Újabb könyvei: A jogtudomány teológusa (Carl Schmitt politikai teológiája) 2016, Jogelméleti előadások (2017). A döntés a kívánatos és reálisan lehetséges közötti különbség áthidalója. Többnyire csupán a már adott előfeltételekből való következtetést értjük döntésként, ám ez nem mindig van így. Dönteni akkor is kell, amikor nem lehet dönteni. A döntés túllép a logikán és épp ezért kötik gyakorta különleges helyzethez, különleges személyes képességhez. E könyv a jog és a politika összefüggéseiben vizsgálja a döntés szerepét, jelentőségét.   A hagyomány a folytonosság, míg a döntés az életfolyamban egy fordulópont. Látszólag e két fogalom ellentmond egymásnak, de nem feltétlenül. Az élettörténésben mindig többféle hagyomány működik, döntések megerősíthetnek folyamatokat, más folyamatokat blokkolnak, vagy éppen a döntés egy háttérbeszorult hagyományt éleszt fel. A döntésekre, mint a hagyományok áramlását szabályozó zsilipkapukra tekinthetünk, és ezáltal teremtőerővel rendelkeznek.

HUF 2990.00
1

A ragály szabályai

A ragály szabályai

Adam Kucharski matematikus, a London School of Hygiene & Tropical Medicine docense. A globális járványokkal, mint például az Ebola-járvánnyal foglalkozik, és a Zika-vírus terjedését kutatja. A TED közösség tagja, a Rosalind Franklin Award Lecture 2016-os és a Wellcome Trust Science Writing Prize 2012-es győztese, valamint A tökéletes tét: Hogyan vonja ki a szerencsét a tudomány és a matematika a szerencsejátékból című mű szerzője. Covid–19-világjárvány nagy változást hozott az életünkbe. Minden, ami eddig biztos és természetes volt, most egyszerre bizonytalan és életidegen lett. Napi szinten kellett megérteni és ismertetni a járvánnyal kapcsolatos olyan szakmai, a lakosság számára kevésbé közérthető információkat, amelyeket aztán be kellett építeni a mindennapi életükbe. Az epidemiológia, a járványtan csak akkor kerül az emberek figyelmének középpontjába, amikor közvetlenül érint bennünket a járvány. Holott járványok mindig vannak, a járványügyi helyzetek állandó felügyeletet és monitorozást igényelnek. A közérthető tájékoztatás és a hiteles forrásból való információszerzés pedig elengedhetetlen a szükséges intézkedések meghozatalához és betartásához. Adam Kucharski legújabb könyve, A ragály szabályai hozzájárul a körülöttünk zajló folyamatok pontosabb megértéséhez, segít abban, hogy az összefüggések briliáns feltárásával pozitív érzéssel kerüljünk ki ebből a katasztrófából. A fiatal matematikus és járványügyi szakember olyan összefüggéseket tár fel a régmúlt és a közelmúlt járványainak világából, amelyek messze túlmutatnak a szűkebb szakmája keretein. A „legendás múlt” járványügyi szakembereinek gondolkodásmódját érthető matematikai és társadalomtudományi összefüggésben elemzi, a szakmai szabályokat és elveket betartva közérthetően, olvasmányosan. Munkájával hozzájárul ahhoz, hogy az emberek könnyebben megértsék, miért olyan fontos a járványügyi szabályok betartása, és így együttműködőbbé váljanak az ilyen helyzetekben. Ez létfontosságú a járványok mielőbbi megállítása érdekében. Ferenc pápa 2020 augusztusában Rómában ezt mondta: „A világjárvány valamennyiünket válságba sodort. De ne feledjétek: a válságból nem lehet kikerülni ugyanúgy, vagy jobbakként, vagy rosszabbakként kerülünk ki belőle. A döntés a miénk!” Kuscharski könyvét olvasva, a régi és új összefüggéseket a cselekvő jövőre vetítve segítséget kapunk, hogy jobb emberként kerüljünk ki ebből a válságból. A könyv merész, átfogó, de egyben elegáns és precízen szakmai. Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos

HUF 3990.00
1

Kádár-rendszerválság

Kádár-rendszerválság

A nyolcvanas évek, mondhatjuk így már utólag, mindent megváltoztatott. Az évtized végére szétesett az a világrend, amely az elején még megdönthetetlennek látszott. A két időpont között pedig felütötték fejüket olyan új eszmék, közösségi gyakorlatok, technológiák és társadalmi problémák, amelyekkel hosszú évtizedekig együtt kellett élnünk. Többségük a mai napig befolyásolja mindennapjainkat. Magyarországon a nyolcvanas években nyílt először esély a szocialista rendszer megváltoztatására, így a Nyugatról és demokráciáról való gondolkodás is új, egyre erőteljesebb hangsúlyt kapott. Ebben az évtizedben jelentek meg azok a szubkultúrák, amelyek a zenei lázadással vagy tiltott szerek használatával a rendszerellenes kiállást kívánták kifejezni, de ugyanekkor fordult a hazai könnyűzene a piaci siker modellje felé. Végül, ez volt az az időszak, amikor a társadalmi és politikai alternatívák szervezett módon is megjelenhettek. Hogyan reagált ezekre a változásokra a kommunista hatalom? Milyen pályáit és stratégiáit látták a megújulásnak a pártközpontban és -szervezetekben? És hogyan szenvedték el ezeket a változásokat azok, akik kívül álltak a hatalmi struktúrákon? Kötetünk tanulmányai ezekre a kérdésekre kívánnak választ adni.

HUF 3490.00
1

Magyar konzervatívok sikeres harminc év után

Magyar konzervatívok sikeres harminc év után

A háború utáni konzervatív zászlóbontás kezdetének tekinthető a Barankovics Alapítvány és a Batthyány Alapítvány szervezésében 1993-ban tartott konzervatív konferencia, majd a következő évben az előadások megjelentek egy kötetben. Az akkori konferencia előadói közül most is beszélni fog Körösényi András, Paczolay Péter és Molnár Attila Károly. Az azóta eltelt durván 30 év meglehetősen sikeresnek mondható, de nemcsak kormányzati szempontból, hanem a magyar konzervatívok megerősödése szempontjából is. Intézmények, lapok, könyvek, konferenciák, blogok jelzik, hogy a magaskultúrában és a tömegkultúrában is megjelent ez az irányzat. A kötet írásainak egy része visszatekintés: mi minden történt, és mi nem történt az elmúlt 30 évben a konzervatívok körében, vagy mi történt másképp, mint amivel akkor számoltunk, és miért. A kötet írásainak másik témája a jelen állapot felmérése: milyen a magyar és nemzetközi helyzet, kik a vitapartnerek és ellenfelek; mik a magyar és külföldi konzervatívok szellemi, intézményes, politikai problémái, belső ellentmondásai. Végül az írások utalnak arra is, hogy milyen szellemi, kulturális, politikai feladatok látszanak a konzervatívok számára a következő évekre.

HUF 3490.00
1

Párizsi Napló

Párizsi Napló

A magyar–francia kapcsolatok évszázadokra nyúlnak vissza, és ellentmondásoktól sem mentesek. Franciaország Szent Lajos, XIV. Lajos, Napóleon és De Gaulle országa. Mindezek a nevek magyarázzák azt, hogy a magamfajta, a frankofónia iránt elkötelezett jogász számára miért jelent kihívást és nagy élményt, hogy Franciaországban rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként képviselhettem hazámat. A második Orbán-kormány (2010–2014) idején szemtanúja lehettem a francia politikai élet megrázkódtatásainak és rezzenéseinek, Nicolas Sarkozy elnöksége utolsó éveinek és François Hollande elnöki időszaka első esztendeinek. A két eltérő – és a francia társadalom által erősen kritizált – habitusú köztársasági elnök kül- és belpolitikai törekvéseinek figyelemmel kísérése mellett láthattam, hogy a hagyományos politikai pártok milyen belső válságokon mennek keresztül, s hogy mi tette lehetővé Emmanuel Macron köztársasági elnökké választását. Egyetemi tanári és korábbi alkotmánybírói megbízatásomra tekintettel nagykövetként szerepet kaphattam a magyar alkotmányos identitás védelmezésében, az alkotmányozás folyamatának bemutatásában. Ugyanakkor a magyar–francia gazdasági kapcsolatokban az úgynevezett vállalati viták rendezésében ügyvédi tapasztalataimat is hasznosítani tudtam. Párizsi nagyköveti éveim alatt naplót vezettem, rögzítettem mindazt, amit láttam és átélhettem. Mindamellett igyekeztem bemutatni a diplomáciai élet mindennapjait, egy nagykövetség küzdelmeit és örömeit.

HUF 4490.00
1

A kultúra megszállása

A kultúra megszállása

Mező Gábor (1980) történész kutató, újságíró. Fő kutatási területe a posztkommunista hatalomátmentés, a rendszerváltás, illetve Magyarország 1945 utáni története. Eddig megjelent művei: A média lenyúlásának titkos története (2021) és Ellopni a lelket, megtörni a testet (2021). Ez a könyv egy hosszabb kutatás első terméke, amely részben a tömegkultúra kommunista megszállását célozza bemutatni, részben e rezsim végrehajtóinak tovább élését a tömegkultúra területén. A politikai és gazdasági rendszerváltást Magyarországon nem kísérte a kulturális. A kötet három területről mutat meg szereplőket; a könyvkiadás, a politikai humor és a popzene világából. E szereplők egy részét kevésbé ismeri a közönség, mert a háttérben maradtak, de voltak közöttük jól ismertek is, mint Hofi, Komlós, Bródy, Koncz Zsuzsa. A szerző a tőle megszokott olvasmányos stílusban, részletgazdagon mutat be arcokat, mesél el történeteket. Gyakran megrázó, máskor meghökkentő történeteket. Azt látjuk, hogy az „emberarcú kádárizmus” vagy a „legvidámabb barakk” képének kialakítói sok esetben kötődtek valamiképpen az erőszakszervezetekhez. Ezt a könyvet a közeljövőben újabb kötetek követik majd a Századvég gondozásában, amelyek a tömegkultúra egy-egy területét mutatják be részletesebben.

HUF 4990.00
1

Csaknem tökéletes bűnös

Csaknem tökéletes bűnös

Pascal Bruckner (1948–) francia filozófus, a nouveaux philosophes tagja. 2007-ben Sarkozyt támogatta az elnökválasztáson. Bár önmagát progresszívnek nevezi a táborban „uralkodó nagyfokú hülyeség ellenére”, de a kortárs baloldali ideológia kérlelhetetlen kritikusa. Magyarul megjelent műve: Képzelt rasszizmus (Századvég, 2019). A jelen kötet illeszkedik a szerző elmúlt évtizedben keletkezett, a baloldali gondolkodást eluraló identitáspolitikát bíráló művei sorába. Korábbi kötetei is az antirasszizmus politikai vallást bírálták. E vallás szerint a világ problémáiért a fehér ember, az európai kultúra előítéletei a felelősek. A fehér férfit tekintik ma az emberiség problémájának. Hiszen a nő nem lehet szexista, a színes bőrű nem lehet rasszista. A fehér férfi kultúrájától, ettől az eredendő bűntől kell megszabadulni: vagy a fehér férfi felszámolásával, vagy az alávetésével, vagy – a megengedőbbek szerint – megtisztító rítusokkal, mint a lábcsókolgatás vagy a térdelés a focimeccsek kezdetekor. Bruckner kritikája nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen abszurd ideológia alapján akarják átnevelni a nyugati társadalmakat, hanem arra is, hogy a legszemélyesebb kapcsolatokba akar beavatkozni a ma uralkodó antirasszista és genderideológia az igazságosság nevében, megszüntetve a személy szabadságát, a szólásszabadságot és a magánéletet, ami a totalitárius rezsimek sajátja.

HUF 3990.00
1

A Szökevény Kocsma

A Szökevény Kocsma

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) katolikus angol író, költő és filozófus. Számtalan novellát, színdarabot, esszét írt. Az angol humor és irónia egyik legjobb képviselője. London behódol az iszlámnak, a sör és a whisky európai fővárosában betiltják az alkoholt, a kocsmának szökevényként kell menekülnie, hogy életben maradhasson. A XX. század elején ez abszurd lázálomnak tűnhetett. Chesterton fantasztikus könyve 1914-ben, egy évvel London bombázása előtt került a könyvesboltokba, amikor már mindenki érezte, hogy a világ készül összedőlni. A politikusok vég nélkül tárgyaltak a nyilvánvaló tudatban, hogy olyan háború következik, amilyenre még nem volt példa az emberiség történetében. De hiába. Chesterton fergeteges humorral ábrázolja a törvénymódosítások és titkos záradékok rafinált rendszerét, az azóta még tökéletesebbre fejlesztetett diplomáciai és újságírói trükköt, hogy mindenről beszélünk, csak arról nem, amiről kellene. A józan ész nevében című könyve a feudális, pénzügyi, politikai, tudományos és vallási elit arrogáns ostobaságának szenvedélyes kritikája. Meggyőződése volt, hogy az elitek által lenézett választópolgárok legfőbb kincse a józan ész. Mit érezhetett, amikor ez végképp odalett, és Európa a szeme láttára borult lángba. S vajon mit érezne ma azt látva, hogy London főpolgármestere muszlim?

HUF 2990.00
1

Századvég Riport 2021

Századvég Riport 2021

A Századvég Riport empirikus kutatások alapján elemzi korunk társadalmi és gazdasági jelenségeit és folyamatait. A korszellem hadban áll a valósággal, lényegében a világot pusztán emberi akarattal megváltoztathatónak tartja, tagadja az empirikus kutatások értelmét, helyette pedig a techcégek alkotta metavalóságban hisz. Csábító vonzereje az az ígéret, hogy az egyén a vágyai szerint tudja korlátlanul alakítani és így uralni önmagát és a környezetét. A Riport készítői szerint nincs így. Létezik egy valóság, amit el lehet utasítani, el lehet belőle menekülni, és meg lehet próbálni kibékülni vele és/vagy részben módosítani. Tudjuk, a meggyőződésünk, hogy a valóság ma idejétmúltnak, tudománytalannak, de legfőképpen elnyomónak, ha nem fasisztának számít, hiszen a valóság elfogadása a korlátok elfogadása is egyben. A Riport készítői fittyet hánynak a posztmodern korszellemre, amely tagadja a valóság létét, csak konstrukciók, nyelvjátékok és hasonlók vannak. Abból indultak ki, hogy legalább részlegesen megismerhető a világunk, amit a tökéletlen és esendő eszközeinkkel megpróbálunk feltárni. E feltáró munkák eredményei egy részét tartalmazza a kötet. A benne közölt tanulmányok számítanak a társadalomtudósok, döntés-előkészítők és döntéshozók, valamint a magyarországi valóság iránt érdeklődők figyelmére.

HUF 5990.00
1

Woke

Woke

Titania McGrath Twitter-fiók, interszekcionalista slamköltőnő és közösségimédia-aktivista, woke-harcos és SJW. A patriarchátus nyilvánvalóan hazug és elnyomó képviselői szerint Titania egy férfi, Andrew Doyle (1978-) fantáziájának szülötte. A könyv címe - Woke. Útmutató a társadalmi igazságossághoz - a mai domináns nyugati ideológiára utal. A "woke" kifejezésnek nincs magyar fordítása. Egyszerre jelent éberséget, készenlétet, vigyázást és ébredést, feltámadást. Lényegében a platonista-vallásos eredetű meg-/felvilágosodásmetafora mai elnevezése. Ahogyan Platón megvilágosodott filozófusai megalkotnák és vezetnék az igazságos államot, a woke hívei is az igazságos társadalom megalkotását ígérik. Szerintük az igazságosság elsősorban nem vagyoni, hanem faji és életforma-egyenlőséget jelent. Azonban mindig kiderül, hogy mégsem: a fehérek és a heteroszexuálisak mindenképpen alávalók, a megalkotandó igazságos világban és addig is méltányos az elnyomásuk. Velük szemben méltó és igazságos mindenféle méltánytalanság és nem egyenlő bánásmód. A woke-ideológia hirdetői, így Titania is, az elit vagy a felső középosztály kiváltságos világából származnak, de mégis elutasítják a létező világot. És azért igénylik a világuralást, hogy azt átalakíthassák, egalitáriusabbá tegyék. A könyv megjelenését követően Titania McGrath közreadta a másik ma divatos, baloldali radikális ideológiát, az interszekcionalizmust bemutató művét is: My First Little Book of Intersectional Activism (2020) címmel.

HUF 2990.00
1

Kendőzetlenül

Kendőzetlenül

Andy Ngo (1987) amerikai szabadúszó újságíró. Fő témája a radikális baloldali társadalmi csoportok bemutatása.Írásait közölte a Newsweek, a New York Post, a Wall Street Journal. A Post Millenial oldal rovatvezetője. A kötet kapcsolódik a Századvég által kiadott A harc még nem ért véget című könyvhöz, amely a német erőszakos baloldal múltját és jelenét mutatja be. Andy Ngo könyve az elmúlt években nagy feltűnést keltett amerikai radikális baloldalról szól, elsősorban az Antifa, de részben a Black Lives Matter mozgalomról is. A kötet első fele igen olvasmányos riport a radikálisok utcai tevékenységéről, a második fele pedig a történetük, szerveződésük, ideológiájuk, tevékenységeik és politikai támogatóik elemzése. A szerző azt állítja, hogy a magát "antifának" nevező mozgalom 1. nem antifasiszta, hanem radikális baloldali mozgalom, amelynek célja a liberális demokrácia felszámolása; 2. az önmagukról terjesztett képpel szemben nem békések, hanem erőszakosak; 3. tudatosan rejtőzködnek, hogy elkerüljék a felelősségrevonást az erőszakos tetteikért; 4. állításukkal szemben szervezettek; és 5. bekerültek a fősodratú politikába és médiába is a baloldallal kiépült kapcsolataik révén. Ez utóbbinak köszönhető, hogy a tevékenységüket, céljaikat és eszközeiket eltakaró képet az országos média közvetíti és fenntartja, a demokrata párti helyi politika pedig elnézi.

HUF 4490.00
1

A tévé megszállása

A tévé megszállása

Ez a könyv egy sorozat második része, a sikerlistás A kultúra megszállása folytatása. A szerző ebben a művében bemutatja, hogyan használta a Kádár-diktatúra propagandaeszközként a Magyar Televíziót, gondosan kiválogatva a munkatársakat, különös tekintettel a tévé jövendő "arcaira". A "nagy pillanat" 1957. május elsején érkezett el, az ötvenhatos forradalom és szabadságharc leverése után Kádár János a tévé által élőben közvetített felvonulással üzent: a Magyar Népköztársaság leszámolt az "ellenforradalommal". Ekkor még a megtorlás időszakát szenvedte meg az ország, később következett a konszolidáció, de a diktatúra ebben is kulcsszerepet szánt e vezető médiumnak. Ötvenhat után csak a legmegbízhatóbb, nagyon gyakran kommunista családból érkező vagy ideológiailag elkötelezett emberek kerülhettek a tévéhez, voltak, akiket a hírhedt ÁVH-tól helyeztek át, mások a Néphadseregtől jöttek, megint mások bizonyítottan a kádári titkosszolgálatnak dolgoztak Olyan tévés legendák hátterét ismerhetjük meg, mint Ipper Pál, Vitray Tamás, Juszt László, Kepes András vagy éppen Frei Tamás. Mező Gábor (1980) újságíró, a Századvég vezető kutatója. Fő kutatási területe a posztkommunista hatalomátmentés, illetve Magyarország 1945 utáni története. Eddig megjelent művei: A média lenyúlásának titkos története (2021), Ellopni a lelket, megtörni a testet (2021), A kultúra megszállása (2023), A népirtás csöndje (2023).

HUF 5490.00
1

A maradandó

A maradandó

François-Xavier Bellamy (1985–) elismert filozófus, esszéista, politikus, kiváló szónoki és pedagógusi képességekkel. 2008-tól 2019-ig Versailles alpolgármestere volt, azóta a francia republikánusok (LR) csoportjának vezetője az Európai Parlamentben. A maradandó című nagyesszében a modern korunkra jellemző izgés-mozgás bűvöletét elemzi a szerző, mivel szerinte a nyugati világ válsága ebben érhető a legjobban tetten. A berlini fal leomlása óta a hagyományokat elutasító kritikai ész uralma mellett főleg a változás ideológiájától befolyásolt cseppfolyós társadalom elterjedése jellemzi a modernitást, amelyben semmi sem állhat a fejlődésnek elnevezett, de többnyire öncélú mozgások, változtatások útjában. A szilárd tartalmaktól, az önazonosságuktól megfosztott atlanti társadalmakban a változás önmagában való céllá vált ahelyett, hogy termékeny átmenet lenne a két biztos emberi állapot között. A mozgásnak értelmet adó célok már évtizedek óta hiányoznak. Mit tegyünk, hová menjünk ilyen körülmények között? – tehetjük fel a kérdést. A szerző szerint a – tág értelemben vett – otthonunk felé. Lakjuk be a házat, a tájat, ahol születtünk, vagy ahol élnünk adatik. Fordítsunk a szemléletmódunkon – mondja Bellamy – ahelyett, hogy minden változást önmagában haladásnak vélnénk, hogy folyton a jövőt kémlelve éljünk. Vegyük már észre, hogy mi a jó a környezetünkben, és a múltat folytatva éljük át erősen a jelenünket, rácsodálkozva arra, ami van, és megőrizve belőle a jót – azaz a maradandót.

HUF 2990.00
1

Egyensúlyteremtés

Egyensúlyteremtés

Művészi, nehéz, de szép. Mi az? A gazdaságpolitika missziója. A korlátok és a lehetőségek közötti manőverezés, az egyensúlyteremtés művészete. TUDTA, …hogy napjainkban a világ leggyorsabban növekvő gazdasága, Kína nemzetstratégiai érdekei mentén épp ugyanúgy állami támogatással és exportkorlátozással véd egyes iparágakat (például a ritkaföldfémek kivitelének tilalmával), ahogy ötszáz évvel ezelőtt az ipari forradalom győztese, Anglia is tette (a gyapjúexport tiltásával)? …hogy még a liberális gazdasági berendezkedés éllovasának számító, Egyesült Államok presztízstermékének – az okostelefonnak – is az összes fontos alkatrésze (érintőképernyő, akkumulátor, mobilhálózat, GPS, Siri) állami fejlesztés? …hogy ezzel szemben Magyarország az 1990-es években a nemzeti tulajdon megóvása és megerősítése helyett külföldieknek adta el termelő vállalatait, ezáltal összeszerelő üzemmé változtatva az országot a nemzetközi munkamegosztásban? …hogy a világ adócsaló vállalatai és magánszemélyei több pénzt halmoztak fel adóparadicsomokban, mint amennyit a hat legkorruptabbnak tartott ország vezetői 93-142 év alatt összesen el tudnának lopni (21-32 ezermilliárd dollár)? ...hogy minden 100 ezer forint megtermelt jövedelemből a korábbi 65 ezer forinthoz képest a fejlett világban már csak 55, míg a visegrádi országokban 45 ezer forint jut a munkavállalóknak? ...hogy ezekre a kérdésekre van válasz, és Magyarország számára van választás?   GYÖRGY LÁSZLÓ könyvében ezúttal nemcsak kérdések merülnek fel, hanem megoldási javaslatok is. A válasz azonban semmi esetre sem a „strukturális reform”.

HUF 3990.00
1

Esszé a katolicizmusról, a liberalizmusról és a szocializmusról

Esszé a katolicizmusról, a liberalizmusról és a szocializmusról

Juan Donoso Cortés (1809–1853) spanyol politikus, az azték birodalom meghódítójának leszármazottja. Pályafutását liberálisként kezdte, majd a szerzetesek liberálisok általi lemészárlása (1834), de főleg az 1848-as forradalmak után konzervatív lett. „[…] midőn a liberalizmus a mulandó és átmeneti kormányzatok különféle formáival magyarázza a rosszat és a jót, a rendet és a rendezetlenséget; midőn egyfelől az összes társadalmi, másfelől az összes vallási problémától eltekint, és a maga politikai problémáit teszi vita tárgyává olyképpen, mint amelyek fenséges jellegüknél fogva egyedül méltóak arra, hogy foglalkoztassák az államférfit, akkor egyetlen nyelvben sincsenek szavak, melyek kellőképpen nyomatékosítanák ezen iskola mélységes alkalmatlanságát és radikális képtelenségét nem csupán arra, hogy megoldja, hanem arra is, hogy egyáltalán felvesse e félelmetes kérdéseket. A liberális iskola, amely a sötétségnek és a fénynek egyszerre ellensége, egy nem is tudom, milyen, bizonytalan állagú szürkületet választott ki magának a világos és a homályló régiók, az örök árnyékok és az isteni hajnalok között. E névtelen régióba kerülve arra vállalkozik, hogy a nép és Isten nélkül kormányozzon; ez esztelen és lehetetlen vállalkozás, napjai meg vannak számlálva, mert a látóhatár egyik pontján feltűnik Isten, a másikon pedig a nép. Senki sem tudná megmondani, hogy a liberalizmus hol lesz majd azon félelmetes csatanapon, amikor a harcmezőt beborítják a katolikus és a szocialista falanxok.”

HUF 3990.00
1

A nagy téveszme

A nagy téveszme

John J. Mearsheimer (1947–) amerikai politikai gondolkodó. Fő területe a nemzetközi viszonyok. Korábbi nagy sikerű könyvei: The Tragedy of Great Power Politics (2001), The Israel Lobby and U.S. Foreign Policy (2007) és Why Leaders Lie (2011). A könyv Fukuyama tételének – miszerint a liberális demokrácia feltartóztathatatlanul terjed a Földön, és ez egybeesik a Pax Americanával – az elutasítása. Azt mondja el, hogy miért téved veszélyesen az amerikai liberális geopolitika. A szerző úgy véli, a nemzetközi politikában a cselekvőket három világkép motiválja: a liberalizmus, a realizmus és a nacionalizmus. A könyv első felében Mearsheimer elmondja, hogy a liberális emberkép, mely szerint az ember racionális és jó szándékú, ellentétes a liberális demokrácia gyakorlatával, amely a liberális elveket a főhatalom révén érvényesíti. Ezzel szemben a nemzetközi politikában nincs főhatalom, és mivel az államokat a saját érdekeik – amelyek közül a legfontosabb a fennmaradás és a szuverenitás megőrzése – vezetik, a konfliktusok elkerülhetetlenek köztük. De nemcsak a nacionalizmus konfliktusforrás, hanem a világképét és vele a Pax Americanát terjeszteni igyekvő liberalizmus is: bár békét ígér, az oda vezető utat végtelen háborúk kísérik, ami miatt a liberális geopolitika célellentéte. Ráadásul a harcias liberális demokrácia egyre kevésbé lesz liberális és demokrácia a folytonos háborúk miatt, ezért a hazai liberalizmus fenntartásának legjobb módja a realizmus a nemzetközi kapcsolatok terén.

HUF 4490.00
1

A francia balsorsról

A francia balsorsról

Marcel Gauchet (1946-) a ma élő egyik legjelentősebb francia társadalomtudós, filozófus. A Le Débat című lap főszerkesztője. Raymond Aron jobboldali liberalizmusát folytatja. Legfontosabb művei A világ varázstalanítása (1985), a négykötetes A demokrácia kialakulása (1999) és A vallás a demokráciában (2000). Segítette Chirac elnöki kampányát 1995-ben, az En temps réel agytröszt tagja. A kötet megjósolta a sárgamellényes tüntetéseket két évvel azok kirobbanása előtt. Gauchet szerint a 80-as években elterjedt és az elit által képviselt neoliberalizmus két elemet tartalmaz: a gazdagodást ígérő globalizációt és mindenki vágyainak kielégítését az emberi jogokra hivatkozva. Ezek egyike azonban nagy csoportoknál nem valósult meg, és a társadalom és az elit között szakadék alakult ki: az utóbbi tagjai szerint minden adott, hogy a nehézségen túllendüljünk, míg a lent lévők az ellenkezőjét gondolják. Ebből adódik az elitek optimizmusa és a nép pesszimizmusa közötti feszültség, aminek következményeként az elit a népet rasszistának és iszlamofóbnak nevezi. Az elit megvetéssel beszél a franciákról. Ez a "kritikusi" szerep nem igényel különösebb tudást, de a társadalommal szemben ellenséges gondolatok születnek belőle. A társadalom egyre nagyobb csoportjainak problémáit és tapasztalatait erkölcsileg bűnösnek bélyegezve nyíltan és büszkén kizárják a politikából és a nyilvánosságból. A mai francia elit - a totalitárius társadalmakhoz hasonlóan - egy ideológia nevében letagadja az emberek tapasztalatait. Így aztán az ideológia és a valóság közötti szakadék egyre csak mélyül.

HUF 3990.00
1

Szabadság, Egyenlőség, Testvériség

Szabadság, Egyenlőség, Testvériség

Sir James Fitzjames Stephen (1829-1894) brit jogtörténész, bíró, jogtanácsos és politikai gondolkodó volt. Ismert munkái közé tartozik A büntetőjog általános látképe Angliában (A General View of the Criminal Law of England, 1863), A büntetőjog története Angliában (A History of the Criminal Law of England, 1883). Legismertebb és legnagyobb hatású műve a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség (Liberty, Equality, Fraternity, 1873), amely Fitzjames Stephen politikai filozófiáját tartalmazza, elsősorban John Stuart Millnek A szabadságról (On Liberty, 1859) című műve kritikájaként jelent meg. A Szabadság, Egyenlőség, Testvériség Stephent a viktoriánus kor legfontosabb konzervatív szerzőjévé tette. Disraeli mondta róla 1881-ben: "Nagyon nagy kár, hogy Stephen bíró, lehetne a jövő Konzervatív Pártja vezetője." Stephen konzervatív felértékelésének forrása a Mill-kritikája kapcsán kifejtett nézetei: ezek a közéletben divatos jelszavak nem pusztán betarthatatlanok, de a megvalósításukra törekvés okozza a modern kor sajátos gondjait. A modernekre és Millre jellemző a dogmatizmus a politikai-erkölcsi cselekvés terén. Így remélik azt, hogy egy egyszerű jelszó vagy elv alapján a rendezett szabadság problémáját meg lehet oldani. Az utópikus liberális vagy szocialista remények kritikájának sarokköve a kényszer szükséges volta, felszámolhatatlansága melletti érvelése. A kormányzás és törvényhozás realista felfogása a kényszer prudens és erkölcsös használatát jelenti, és mivel nem lehet hatalom- és kényszermentes élet, nem lehet politikamentes élet sem. Érvelése korunkban a Hart-Devlin-vitában kapott nagy hangsúlyt, mivel szerinte az erkölcsi korlátozás indoka nem csupán a közvetlen károkozás lehet, hanem a többség akarata, akinek joga van eldönteni, hogy milyen erkölcsi környezetben kíván élni

HUF 3990.00
1

Kárpátkemence

Kárpátkemence

Ruprecht László A Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület elnöke, a kötet ötletgazdája 1973-ban született Móron, az Alba Regia szállóban kezdte karrierjét. Innen Budapest egyik legjobb szállodájába, az Atrium Hyattbe került, ezt követte a Kempinski, majd az ország első ötcsillagos kastélyhotele, a Sasvár, ahol 25 évesen konyhafőnök lett. Tanult Franciaországban és Németországban, a párizsi Ritz mesterkurzusán világszínvonalú képzésben részesülhetett, majd megszerezte a Lenőtre konyhaművészeti iskola diplomáját is. 2005-ben a nemzeti szakácsválogatott csapatkapitánya, 2011-ben az ország első EU-elnökségének gasztronómiai vezetője volt. Számos eseményen képviselte hazánkat az Egyesült Királyságtól Japánig. A Köztársasági Elnöki Hivatal jó néhány kiemelt díszétkezését alkotta meg. Tanácsadóként segítette vidéki éttermek és szállodák megnyitását és munkáját, amelyek közül a Michelin többet is díjazott vagy ajánlott. 2012 óta egyesületével Magyarország, Felvidék és Erdély gasztronómiájának fejlődésén dolgozik. 2018-ban Pro Turismo díjat, 2023-ban a Magyar Érdemkereszt ezüst fokozatát vehette át. Meggyőződése, ha az ember valamibe belefog, azt csak a legmagasabb szinten érdemes végezni. A külföldi látogatók rácsodálkoznak a magyar konyhára, ám nálunk még mindig a kishitűség uralkodik, mindenkihez csak alkalmazkodni akarunk, saját értékeinket háttérbe szorítjuk. Pedig művészetünkre, építészetünkre, zenénkre, hagyományainkra, múltunkra büszkék lehetnénk, s utóbbit legkönnyebben épp a gasztronómián keresztül mutathatnánk be. A könyv, amit a kezében tart, nem 1100 év magyar konyhakultúrájának pontos kutatások alapján megírt tudományos összefoglalója. Sokkal inkább egy játék: logikai is, stratégiai is, útvesztős is. Utazás térben és időben, ami magában hordozza az eltévedés lehetőségét, de a türelemmel viselt megpróbáltatásokért a jutalom sem marad el: új ízeknek, régmúlt korok illatainak felfedezése és megosztása azokkal, akik örömmel ülnek le majd az asztalunk köré. Ajándék nekik és magunknak. Közös múltunk újbóli megélése. Öt-öt, hosszú mérlegelés után kiválasztott recept képviseli benne hazánk történelmének tizenegy korszakát, gasztronómiáját, azt a művészetet vagy tudományt, ami a kultúra és az étel közötti összefüggést kutatja és jeleníti meg, és minden mást, ami az evéshez tartozik. Elvileg lehetetlen vállalkozás. Gyakorlatilag egy hatalmas, az évszázadok alatt elhalványult mozaikkép tizenegy kis kockájának fényesre csiszolgatása. Ez volt a könyv létrehozóinak játéka, amiben hosszú hónapokon keresztül örömmel vettünk részt. Mi lenne, ha csak azok az alapanyagok állnának rendelkezésünkre, amelyek Szent Márton hegyének, a mai Pannonhalmának környékén ezer évvel ezelőtt megteremtek? Milyen köretet készítenénk a megfőtt hús mellé, ha rizsnek, krumplinak még a hírét se hallhattuk, bors hosszú évek óta nem ért el a Kárpát-medencébe, de vacsorára a törökverő Zrínyi Miklóst és udvarát kellene megvendégelnünk? És mi lenne, ha Bethlen Gábor fejedelem esküvői menüjét kellene összeállítanunk abban az időben, amikor az ország területének több mint egyharmadán a török az úr? Az egyes fejezetek receptjeihez olyan alapanyagok tartoznak, amelyeket az adott korszakban már nagy valószínűséggel használtak. Törekedtünk arra, hogy mindegyik ételt elő lehessen állítani az eredeti módszerek szerint is: főzve, sütőharang alatt tűzhelyen, úgy, ahogyan az udvari szakácsoknak és a háziasszonyoknak kellett valaha, a receptleírásoknál az egyszerűbb elkészíthetőség érdekében mégis segítségül hívtuk a modern konyhatechnológiát. A kötet játékos elnevezése mögött a tartalom komoly: művelődéstörténeti összefüggésben mutatja be a magyarok gasztrokultúráját. Kulturális olvasztótégely, így is szokták emlegetni a Kárpát-medencét, ahol a különböző hagyományok termékenyítőleg hatnak egymásra már több mint ezer éve. A magyar nyelv, bár megőrizte eredeti nyelvtani sajátosságait és ősi szavait, a környezet és a szokások változásával rengeteg türk, szláv, germán, latin és ki tudja, még hányféle nyelv szavait formálta át és tette sajátjává. Ugyanez játszódott le a magyar konyhával is: környező és velünk élő népek alapanyagait, ételeit, italait, főzési technológiáit ismertük meg és változtattuk át lassan-lassan szájunk íze szerint. Nem gondolunk rá, hogy valaha a szláv törzsek termelte káposzta és az edényben fövő magyar disznóhús összekeverésével éppúgy fúziós konyhát vittek a középkori várainkban, ahogyan manapság az olasz pizza tetejére magyar kolbász kerülhet.

HUF 11990.00
1