33 resultater (0,29347 sekunder)

Mærke

Butik

Pris (EUR)

Nulstil filter

Produkter
Fra
Butikker

el sem kezdett versek

Fóliázott szívek

A szelíd harcos

Lebegő arborétum

Kávé, tejjel

Lány a város felett

Helyek, ahol rám öröm vár

Beszédkényszer

Ház körüli munkák

FBI: Maffiaszólam

Pulzus

Márta evangéliuma

Vasgyúrók

A budai anyák kelet felé indultak el

A budai anyák kelet felé indultak el

Pál Dániel Levente legújabb verseskötetében a ballada műfajának megújítására tesz kísérletet. Szereplői toxikus házasságokban élő feleségek és férjek: menekülnének, de nem tudnak, menekülnek, de minek, vagy valahol nagyon messze - Indiában, Egyiptomban - próbálnak új életet, esetleg halált találni. A könyv bemutatója szarkasztikus varieté lesz: szomorú és vidám bohóckodásokkal (a szerző előadásában), interaktív jelenetekkel, élő zongorajátékkal (a zongoránál Szakál László), cirkuszi táncosokkal (koreográfus: Fejes Kitty), artista mutatványokkal és természetesen versekkel, no meg groteszk módon dramatizált életrajzi adalékokkal. Pál Dániel Levente (1982) író, költő, dramaturg, rendező. A prae.hu egyik alapítója és másfél évtizedig főszerkesztő-helyettese, 2012-ben a European Union Prize for Literature magyar zsűrijének elnöke, 2012-2016 között az ELTE Eötvös Kiadó főszerkesztője, 2016 óta a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja. Eddig hét magyar nyelvű könyve jelent meg, darabjait országszerte játsszák; műveit lefordították angol, német, portugál, spanyol, román, szerb, török, thai, kínai, arab, hindi, tamil és azeri nyelvre. Rendezett itthon, Cipruson és az indiai Delhiben. Különböző irodalmi-művészeti díjakat kapott már Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Brazíliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. A szerző fotóját Bach Máté készítette Borító: Szabó Imola Julianna

HUF 3490.00
1

Utószó a magyar költészethez

Utószó a magyar költészethez

Uto´szo´ a magyar ko¨lte´szethez a ko¨tet ci´me, vagyis, u´gy tűnik, a magyar ko¨lte´szetnek imma´r a ve´ge´re e´rtu¨nk. Legala´bbis Mohai V. Lajos a ve´ge´re e´rt most, onnan ne´z ha´tra a magyar ne´pdalra, Arany Ja´nosra, Weo¨resre, a ko¨tet ciklusainak főszereplőire, e´s a rejtve marado´ Kosztola´nyira is. Tekintete a civiliza´cio´ biztonsa´gos idegense´ge´ből figyelt terme´szetre ira´nyul, amely egy ideig megőrzi, ke´sőbb elto¨rli a benne ja´ro´ ember nyomait, de a ko¨nyv gondoskodik ro´la, hogy o¨nsajna´latunk a nyelv ja´te´kaiban ko¨nnyed melanko´lia´va´ oldo´djon ezekben az elhallgata´shoz ko¨zeli´tő, az elmu´la´s ta´vlatait a rezigna´lt derűvel kutato´, szinte mindig ro¨vid versekben. Mohai V. amellett, hogy ko¨ltő, i´ro´, irodalom- to¨rte´ne´sz, essze´ista e´s u´jsa´gi´ro´ is. Nagyon sok mondando´ja lenne a magyar ko¨lte´szetről, de a vers me´giscsak az egyetlen elmondando´ kerese´se az el- hallgata´s ko¨zele´ben, amelyben a terme´szetnek a civiliza´cio´ pereme´n motozo´ halk neszei ve´gu¨l a november cso¨ndje´be olvadnak, e´s csak bennu¨nk szo´lnak tova´bb. Uto´szo´ ez, de nem o¨sszegze´s, ve´gke´pp nem bu´csu´. Bi´zhatunk benne, hogy me´g sza´mos uto´- szava ke´szu¨l Mohainak ahhoz a va´llalkoza´shoz, melynek minden u´jabb megszo´lala´s tova´bbi´ro´ja, re´szese: a magyar ko¨lte´szethez. Ez most az egyik, e´s kezdetnek igaza´n nagyszerű.

HUF 2790.00
1

A Kanizsai Hidegház

A Kanizsai Hidegház

Sziszifuszi munkával összerakható egy város múltja a régészeti ásatások, levéltári anyagok, anyakönyvi kivonatok, privát levelek, családi Bibliára vagy más könyvekre írott széljegyzetek segítségével. Ugyanilyen óriási vállalás a saját múltunk tárnájába lemenni, emlékeink, családi legendáriumaink, régi térélményeink, illatok, hangok, izomemlékek megidézésével. Felmutatni az utcabeli boltost, egy renitens családtagot, egy könyvesbódét, egy zsinagógát, az iskolák világát, és még rengeteg olyan egyedit, amire ha más is ráismer, máris általánossá változik. A kanizsai Hidegház egy szegény család másodszülött fiának története. De ne gondoljunk arra, hogy majd király, vagy kőgazdag mágnás lesz belőle. Esterházy Péterrel szólva a főszereplő "egy ürge", egy egyszerű ember - és éppen ez az izgalmas benne: akármelyikőnk lehetne. Talán csak a fokozott érzékenysége és irodalmi tájékozottsága különbözteti meg a szomszéd munkástól. De nem hordja magasan az orrát, egy a kanizsaiak közül. Mert a könyv Nagykanizsán játszódik, a második világháború után. Sokan ráismernek majd a város különböző részeire, még ha olyanok is vannak benne, melyekre csak régi térképeken, vagy nagyon idős emberek emlékeiben bukkanhatnánk. A múlt nem puzzle, sosem lehet minden darabját kirakni. Minél többet tudunk, annál jobban látjuk a hiányokat. Egy irodalmi mű sem kirakós. Mohai V. Lajos a szubjektív kép intenzitásán dolgozik. Tekeredjen csak az az emlékkígyó. Összetéveszthetetlen melankóliájú sorai maguk is több irányba nyitható időkapszulák.

HUF 4290.00
1

Árkus, a csikó

Örökösök

Libegő

Bel canto

Bel canto

Bánki Éva ismertetője a kötetről. Először a hangok: dobbanások, koppanások, rikkantások, nyerítések, ugatások. Aztán a formák: a fák, fuvek, gyumölcsök, házak, felhők sziluettjei. Ezekből bomlanak ki az illatok, az ízek, az emlékek, a tapasztalatok. A kisváros, Nagykanizsa nem történelmi és társadalmi rétegzettségében épül fel, hanem a maga tisztán gyermeki, naiv komplexitásában, az érzékelés fénysebességével. Minden év - világ év. Egy kisváros - minden kisváros - maga a mindenség. Mohai V. Lajos verseit olvasva eltöprenghetunk azon, miért is szeretunk annyira emlékezni? Talán mert az érzékelés hajdani teljességére vágyunk, azt akarjuk, hogy a benyomások robbanjanak fel bennünk - ugyanúgy, mint hajdan, gyerekkorunk utcáin sétálgatva. És létezhet-e szelídebb, békésebb ópiumszívó egy ,,emlékezőnél"? Pedig a nosztalgia is egyfajta mákony: visszavarázsol minket ama magunk mögött hagyott erősebb lét közelébe. Ráadásul elég behunyni a szemünket. Vagy felütni ezeket a verseket. Egy költő csak a szavakon keresztul tudja megidézni a létezés gyermeki szinesztéziáját. Ezek a szavak más költői tapasztalatokra is utalnak, utalhatnak. Mohai Kanizsája mögött felsejlik a Kosztolányi-féle Szabadka (és persze a kosztolányis melancholia), és mindezek mellett - sokszor ritmikailag is - Weöres Sándor gyerekverseinek mesés Dunántúlja. De míg Weöres verseiben nem válik szét a felnőtt és a gyermeki tekintet, addig teljesen nyilvánvaló, hogy Mohai V. Lajosnál valamiképpen visszanézünk, a szív múltidejében, az emlékezet sötétkamrájában idézzük meg az érzések-érzékek hajdani teljességét. A költői én számára a kisváros, a hajdani világév már befejezett múlt, azt mindörökre eltakarják a hajdani kis utcák és kertek fölé épult lakótelepek, a jelen örömtelen, mégis betonbiztos, mozdíthatatlan törmelékei. De ha minden úgy maradt volna, most boldogabbak lennénk? Maga a múlt is egyfajta költői konstrukció. Csak az emlékező képzeletében létezik. Ezt is megtanulhatjuk Mohai V. Lajos csodálatos verseiből.

HUF 2990.00
1

Klastrom utca kettő

Hangok és szavak erdeje

Ultraibolya

Frankenstein eksztázisa