57 resultater (0,25195 sekunder)

Mærke

Butik

Pris (EUR)

Nulstil filter

Produkter
Fra
Butikker

Barátság és szövetség életre-halálra

Hol vagy, Hazám? - Kelet-Közép-Európa himnuszai

Zeneközelben 2. - Beszélgetések egy rádióműsor nem muzsikus kiválóságaival

Forgatások mosolya - Anekdoták a magyar film történetéből

Magamban viselt világ - Új versek 2023

Hajnali részegség - In memoriam Kosztolányi Dezső

Erkölcs és rémület között - In memoriam Nemes Nagy Ágnes

A dél-alföldi tanyavilág - Néprajzi tanulmányok

Zeng a magosság

Dani uraságnak

Dani uraságnak

A Somló-hegy lábánál, Felsőiszkázon született, az idén 80. esztendős költő, Ágh István szociográfiát írt. Szülőföldje múltját és jelenét mutatja be, furcsa módon annak címezve írását, aki e régiónak nagy szülötte volt, Berzseni Dánielnek. Ő a címben is szereplő Dani uraság. „Szülőföldemet növesztvén kezdtem ezt a könyvet, Berzsenyi szeretetében. Kemenesalja, gyerekkori ablakomból látva is, fölfedezetlen tájam. Most már budapesti vonatjeggyel érkeztem hozzá és Berzsenyihez, Dani urasághoz. Tapasztalataimat a költőnek mondom el, neki beszélgetek jelenről, múltról, a lehetséges jövőről: mi van ott, miként élnek, gondolkodnak földijei? Efféle írásban legfőbb kalauzom a szeretet otthonossága: elvezet a szívekhez, eltölt kedéllyel, bizalommal és jóakarattal. Az élet melegét szándékoztam közvetíteni, mely inkább fölfedezésre vár mostanában, mint a szociográfia hagyományos tárgyai. Adataim e könyv megjelenésére elavulhatnak, de az emberi természet múltból jelenbe torkolló története időálló. Miként válaszol a kihívásra, a tisztességes megmaradásért miként cselekszik?” – írta művéről a szerző. Az adatok valóban már nem ugyanazok, mint 35 évvel ezelőtt, de maga az írás időtlenné vált mondanivalójával és nyelve szépségével. Az „aktualitást” a kötet végén található Utószó interjúban találjuk, melyet 2018-ban Ekler Andrea készített a nemzet művésze szerzővel.

HUF 3150.00
1

Tövisek és szilánkok

Napló 1980-1990

A felvidéki magyarság a 21. században

Multaddal valamit kezdeni...

Multaddal valamit kezdeni...

Szörényi László Életműsorozatának jelentős darabja az először 1989-ben ugyanezzel a címmel megjelent tanulmánykötet, de bővítve és átdolgozott formában, természetesen megőrizve a Szerző 80-as évekbeli orientációját, a mai napig megmaradó, a 19. századi magyar irodalommal való elkötelezettségét; és az alábbi, e kötetből idézett, 1980-ban keletkezett írásának részletéből tökéletesen látható jövőbe is látó zsenialitását. "Közösségként fönnmaradni annyit tesz, mint folyamatos műveltséget létrehozni. Műveltséget viszont mindig csak olyan közösségek alkottak, következésképpen csak olyan közösségek maradtak fenn, amelyek az emberiség nagy vallásaihoz hasonlóan a létükhöz alapot biztosító, múltjukról szóló közös tudást - ez a nemzettudat - tragikusan, tehát küzdelem, bukás és felemelkedés dialektikájában fogalmazták meg és élték át. Az a nemzet, amely bezárja panteonját, egyetemlegesen készülhet a köztemetőbe. A nemzeti lét átélése nem gátja, hanem feltétele az emberiségről, az embervoltunkról megszerezhető egyetemes tudásnak. Ha kizárólagos vallássá emelkedik: pusztító pogányság és fasizmus. De ha eltűnik, az igazi "valláshoz" vezető út is lezárul. Egy költő-esztétánk - ha jól hüvelyezem ki gondolatmenetét - attól fél, hogy a magyarság metafizikai fogalommá emelkedik, és így a világ igaz elsajátításának gátjává válik. Véleményem szerint attól kell félni, hogy a nemzeti sajátságok eltűnésével arctalan tömeggé, metafizikai értékek elsajátítására alkalmatlan csordává, vagyis lakossággá torzul az a kb. 15 millió ember, akinek sorsáról - egy szociológus által oly szánakozó mosollyal nézett - értelmiségi purparlé folyik. Végezetül hadd idézzek ismét olyan szerzőt, aki nem Magyarországon (hanem Németországban, az Ellenőr című ellenzéki zsebkönyvben, 1847-ben) tette közzé tárgyunkra vonatkozó észrevételeit. Vörösmarty Mihály így fejezi be Mi baj? című versét:   De mindez még sebaj, Ha lelked van, Ha lelked csábokért Nincs áruban; Ha lelked ébren áll Jó 's rósz napon, Világol és hevit Munkáidon. Ha ezt is eladod, Jó éjszakát, Nincs isten, a'ki le Tekintsen rád.

HUF 3780.00
1

Egy nyelvcsalád tündöklése és...?

Egy nyelvcsalád tündöklése és...?

A világ nyelveinek nagy része veszélyeztetett helyzetben van. Előrejelzések szerint századunk végére a nyelvek 50, de akár 80%-a is eltűnhet vagy kerülhet erősen veszélyeztetett helyzetbe. A finnugor (uráli) nyelvcsalád helyzetén keresztül mutatjuk be a nyelvek eltűnésének folyamatát. A mintegy 20 nyelvet magában foglaló nyelvcsaládban vannak államnyelvek, amelyek egyúttal az EU hivatalos nyelvei is (észt, finn, magyar), de a nyelvek zömét Oroszországban élő népek beszélik. Ezek a nyelvek az évszázados és az utóbbi években még erőteljesebbé váló orosz asszimilációs politika miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben vannak. Még az ún. regionális államnyelvek is (erza, moksa, mari, komi, udmurt) egyre inkább kiszorulnak a használatból, s válnak csak családon belül használt ún. konyhanyelvvé - a hangzatos és demokratikusnak látszó törvények ellenére. Nem megnyugtató a helyzete az észtnek, a finnek és a magyarnak sem. Nem csupán a demográfiai mutatók, az elvándorlás - amihez a magyar esetében hozzájárul még a nyelvterület szétszakítása is -, hanem az angol nyelvnek a globalizációval egyre erősödő szerepe miatt is megkezdődött a nyelvhasználat eróziója. mind politikai és szakmai szinten tesznek vagy tenni kellene, hogy a még menthető nyelvek fennmaradjanak, ezzel is hozzájárulva a világ nyelvi-kulturális sokszínűségének megőrzéséhez. A Szerző 75. születésnapjára

HUF 5700.00
1

Sánta Ferenc

Trimeszterológia

Árokból jön a törpe - Elbeszélésfüzér

A kárpátaljai magyarság a 21. században

A szálló por, a hulló csillagok

Toldi uram dereka - Arany Jánosról

Szélcsend

Utazás Bekóciába

Középkori templomok - Mátyusföld és zoborvidék