19 resultater (0,25895 sekunder)

Vis alle filtre

Mærke

Butik

Pris (EUR)

Nulstil filter

Produkter
Fra
Butikker

Szajhák

Szajhák

Arthur Koestler 1972-ben megjelent utolsó regénye - a tudósok gyarlóságáról és felelősségéről, az emberiség előtt álló kihívásokról és a tudomány tehetetlenségéről - először jelenik meg magyarul. A regény egy kis hegyi faluban megrendezett konferencia története. A résztvevők, különböző tudományágakat képviselő tudósok, megpróbálják megérteni az emberi önpusztítás vágyát - de eközben egyre gyanakvóbbak és agresszívabbak lesznek egymással. "Szolovjev elnyomta a cigarettáját, szétkotorva vele az egész hamutartót, aztán felemelkedett, de meggondolta magát, visszaült, és közönyös hangon megkérdezte: - Gondolja, hogy érdemes? Az igazgató meglepetten nézett rá, aztán a saját cigarettáját kezdte tanulmányozni, tüzetesen. - Ezt önnek jobban kell tudnia - mondta végül. - Ha bárki más javasolná, hogy hívjunk össze tizenkét okos fickót, még ha a szakterületük legjobbjait is, hogy dolgozzanak ki egy tervet a világ megmentésére, hát azt mondanám neki, hogy elment az esze, és húzza el innen a csíkot, de hamar. Szolovjev a ceruzáját piszkálta Hoffman asztalán. - Talán szívességet tenne vele, ha nekem is ezt mondaná. - Talán igen, de maga nem bolond. Meg különben is, mi veszhet? A legrosszabb esetben is csak a mi pénzünket és a saját idejét vesztegeti. - És a legjobb esetben? - Ne akarja, hogy megerőltessem a képzeletemet, nekem nincs olyan. Magának van. Így aztán létrejött a szimpózium."

HUF 3200.00
1

Veled szeretnék boldog lenni

Veled szeretnék boldog lenni

Ez talán már a halhatatlanság – legalábbis annak az előcsarnoka. Elfelejtett színházi bemutatók, felújított, de felejthető szerelmi melodrámák, régvolt koncertek emlékei. Forró sikerek; önkéntes száműzetés; a felejtés évgyűrűi. Aztán egy furcsa feltámadás, jelképes hazatérés, majd egy csonkig égett gyertya emlékköve a temetőben. De Karády Katalin még mindig énekel, dalai halhatatlanok. Recepteket búg a mai szenvedőknek, egyesek szerint csak a szenvelgőknek. Ám akiről négyszer is megjelenik ugyanannak a szerzőnek a tollából egy minduntalan bővített és átírt életrajz, az a valaki mégiscsak feledhetetlen. A nemzet Katalinja száztizedik születésnapja után is boldogságot ígér sokaknak.

HUF 3200.00
1

Egy kitárt női száj

Egy kitárt női száj

Csak ez ne kerüljön senki kezébe, idézi önmagát, és persze hogy nem gondolja komolyan. Hiszen például kicsoda is ő (Constance, Connie, a férje után Chatterley, apja után Reid, Wragby Hall úrnője, a vadőr szeretője), a Lady? Neki oly mindegy, von finoman vállat, biggyeszti női száját. De verset írt, kötetre valót, amit igenis neked szán, kedves olvasó. Lapozz csak belé az idegen kezeddel, olvasd ki belőle az életét. Botránkozz meg, de szeresd is őt. És ismerj magadra, akárki vagy is. Mert a lélek, tudod, semleges nemű. / Barna Imre Lady Chatterley (Constance Reid) versei különböző irodalmi folyóiratokban (Mozgó Világ, Kalligram, Kortárs, 2000, Vörös Postakocsi, Tiszatáj) jelentek meg.

HUF 3200.00
1

...és akik az árnyékában voltak

...és akik az árnyékában voltak

Botond Ágnes a Magvető Könyvkiadó híres/hírhedt igazgatójának, Kardos Györgynek volt a menye, fiának, Kardos Istvánnak a felesége. Könyvében „oldalról” folyamatosan találkozunk Kardos István apjával, de másképpen, mint ahogyan Moldova lerajzolta őt. Ágnes Istvánnal való kapcsolatáról és házasságáról ír, ahogyan az kialakult, létezett és tönkrement apósa, Kardos György árnyékában. István nem bírta, ő belehalt szülei történeteibe és magatartásába, Ágnes túlélte. Ezért írta most nekünk ezt a könyvet. / Borbély Sjoukje „Hát igen, Pista! Csaknem húsz éve ígérem neked ezt a könyvet. Sokat szoktam veled beszélgetni. Nem mintha hinnék a túlvilágban, hanem mert néha azon töprengek, hogyan reagálnál egy s más dologra, ha élnél. Az internettől Donald Trumpon át a Covid19-ig. Biztos vagyok benne, hogy az internetet és a közösségi médiákat szeretnéd, örömöd telne bennük, Trumpot gyűlölnéd, és a pandémia miatt agyonszoronganád magadat. […] Rég éreztem olyan erős vágyat, hogy megosszak veled valamit, mint amikor anyám elküldte Pestről Stockholmba Moldova György legújabb könyvét. Te is fölháborodtál volna rajta, de ez egyszer nem tudtam kitalálni, hogy mit gondolnál arról, mi most a teendőm. Abban biztos voltam, hogy meg akarom írni az én verziómat. De csak most, húsz évvel később adódott lehetőségem az írásom folytatására. Hát, íme!”

HUF 3600.00
1

Miniatúrák

Miniatúrák

Tömpe István volt kormánybiztos, pénzügyminiszter-helyettes, bankelnök, 1996 és 1998 között a MAV Rt. elnöke, majd a MÁV Start igazgatósági tagja. "Az elitek árulása (Noran Libro, 2015), illetve az annak előszavául szolgáló Sugárzó hónapok (Ab Ovo, 2014) után megjelenő harmadik kötet afféle kiegészítése az eddig megrajzolt Tömpe-életműnek. A Miniatúrákban felhalmozott és sorba rendezett tételek nagy része ismerős, de a rendszerváltáskor elszalasztott lehetőségek traumái vagy az ezredfordulóra működésképtelenségig korhadó MÁV korszerűsítési ötleteinek hiábavalósága is mintha csak egy kódexből kiemelt egész oldalas iniciálékként bukkannának elő. E különös kép-regény azonban egy-egy pillanatba sűrítve megrajzolja Kádár, Nyers, Grósz, Németh és Horn képét is. Ezek erőteljességét nem a túlrajzolt vonalak és színek adják - az elnagyolt, de lényeget megragadó metszeteket az író képes volt magától kellően kis távolságot tartva is higgadtan analizálni. Kortárs és résztvevő, mégis kerüli a politikai képcsarnokban a személyes kötődései és viszonyai hangsúlyozását, de az (ön)felmentéssel kecsegtető egyrészt-másrészt maszatolásokat is. Ahogy egy helyen megfogalmazta: ő egy érzékeny lelkű kelet-európai személy, akit most elsősorban a jelenből kitetsző értékítélet foglalkoztat. A kádári, majd kisebbik részben az újkapitalista technokráciában megélt hullámvasút-évtizedek lezárulta nem csoda, hogy az írót hozta ki az írástól amúgy sem idegenkedő Tömpéből. Mindez élménnyé azáltal képes transzformálódni az olvasóban, hogy a szerző kényesen ügyel rá, hogy a témákhoz kellően őszinte és objektív maradjon. Ha sikerül - márpedig ez a Miniatúrákban sikerült -, akkor a világa kereteit is maga adhatja meg. Ebbe szervesen illik a családi intelem is: ismeretlen helyre "utazz villamossal, és az utolsó előtti megállónál szállj le". Szabó M. István

HUF 2600.00
1

Elhagytál napot, holdat

Elhagytál napot, holdat

„– Sajnálattal kell közölnöm veled, hogy tegnap este meghalt az édesanyád. Egy darabig csend volt. A pszichológus előrehajolva, ugrásra készen figyelt. – Tudod, hogy itt nem maradhatsz – folytatta a főorvos úr. – Beszéltem az édesapáddal, de ő lemondott rólad az állam javára, nem kíván nevelni téged. Megint csend. – Tudod, hogy itt nem maradhatsz – ismételte meg a főorvos úr. – Hamarosan állami intézetbe viszünk.” Avar Bella 1964-ben született Budapesten. Tizenkét éves volt, amikor édesanyja meghalt. Intézetis életének első esztendejéről szól a megrázó önéletírás. Hat évig volt állami gondozásban, később szociális gondozóként dolgozott.

HUF 3200.00
1

A szemérem határai

A szemérem határai

Istók Anna humora, ahogy Mészöly mondta egykor Esterházyra, ontológiai derű. Kíméletlenül őszinte próza az övé, de ez nem jelenti azt, hogy kíméletlen lenne. Mindig van benne megengedés, elengedés, alázat. Nem akar kioktatni, bölcs és nem bölcselkedő, nem oktat, csak csodálkozik. Ezért jó olvasni. Istók Anna nem rajzol nagy tablókat, mert tudja, hogy nincsenek olyanok, legtöbbször közel megy, érezni az illatokat, látni a ráncokat, és nagy élvezet vele menni. (Grecsó Krisztián) A szerző korábbi művei: Éhes felhő a napot (2017), Semmiért egészen (2019), Elejétől a végéig (2022). Novellái rendszeresen jelennek meg különböző folyóiratokban.

HUF 3500.00
1

moaré

moaré

„A moaré hullámos mintázatú selyemszövet. De így hívják a képernyőt elözönlő, zavaró csíkokat, alakzatokat is. Kabai ebből a termékeny, geometrikus "zavarból" teremt hatásos költészetet. Képernyők ezek a versek, melyek a szemünk láttára változnak át fotóvá, eleven képernyők ezek a fotók, melyek szinte egyetlen szempillantás alatt transzformálódnak versekké. Így látja a világot az, aki "turista a saját életében", aki tudja, hogy a vers mindig "a magány nyelvén" szólal meg, hogy valahol belül is létezik egy többé-kevésbé bekamerázható, idegen város. Ritka szerencse, ha egy költő, ha egy fotós épp ebbe a belső városba kap ösztöndíjat.” (Csehy Zoltán)

HUF 2500.00
1

GO

GO

Este 11, kinyomtatom Mari könyvét, és leülök vele a nyitott ablak mellé, a negyedik emeletre felnőtt hatalmas cseresznyefa szinte bemászik az ablakon. Lent, a késő esti visszhangos Böszörményi úton dübörög egy üres villamos. Elkezdek olvasni, és azonnal torkon ragad a lüktető élet. Marié, az enyém, mindannyiunké, akik két évezred fordulóját kaptuk ki kegyesen, a hosszú béke viharos éveit, a hippi korszakból örökölt széles, aztán egyre keskenyedő margókat a hivatalos kultúra, a polgári lét peremén. Minden a margókról indul. Minden fontos a margókon történik. Megyek befelé az erdőbe, az ismerős-ismeretlen világba, ami Mari maga. Minden egyszerre van, a születésünktől a mostani pillanatig tartó ív egyetlen nagy, sűrű dzsungel, látható és láthatatlan lényekkel, zajokkal és illatokkal teli, amiből snapshotokat tép ki valami közeledő vihar száraz villámainak vakuja. Nincs benne kitaposott út, még ösvény sem, nagylelkűen enged, bármerre kóborolhatsz benne. Meglódul bennem minden, fájdalmas és szép, de mindenek felett elemien élő, az is, amit ismerek ebből a személyes világból, de még inkább, amit most fedezek fel. Hetvenes évek vége, a Budapest Szálloda félemeleti kávézója, hárman ülünk: Erdély Miklós, én és a Mari. Fehér blúz, tiszta, erős tekintet, egy álruhás királynő. Végigfut rajtam a mély, elemi szeretet. Egy olyan időben, amikor minden ismeretlen leuralni akar - vagy aktívan, vagy azzal, hogy átnéz rajtam -, itt van valaki, aki igazán néz engem. És azt érzem, hogy igazán lát. Azt, aki valóban vagyok. Ritka, öntudatlan nagyvonalúság. Hajnal van, a szürkeségben megszólalnak a madarak. Felzaklatva és hálásan teszem le a kéziratkupacot. Boldog az a világ, amit Mari néz. Mert ő igazán mer látni. Bátran, humorral, élesen, gyöngéden. Köszönöm. Enyedi Ildikó "Félelmetes volt a külső világ. Az iskola kezdetéig nagy szabadságban éltem. Szüleimet lefoglalta a szocializmus építése, szabadon nőttünk, mint a gaz a kertben. A kert volt a világ. Lényegében egy elvadult park volt. 56-ig kertész gondozta, aztán olyan iramban vadult el a kert, hogy a fűről a bátyám azt mondta, olyan, mint az elefántfű Afrikában. Mindent tudott, azt is, hogy van elefántfű. Mikor az öcsém még túl kicsi volt, általában egyedül játszottam a kertben. Néha szürke, elmosódott arcokat vettem észre a fák zöld lombjai között. Tudtam, hogy ők a halottak, de nem féltem tőlük. Jóindulatúak voltak, és örültek, ha szórakoztattam őket. Táncikáltam nekik, meg bukfenceztem."

HUF 3200.00
1

Az összkomforton túl

Az összkomforton túl

Miközben írtam a könyvem, azt vettem észre, hogy a másoknak adott ötleteimet akár saját magam is megfogadhatnám. Persze eddig is edzettem, de eléggé összevissza. Új motiváció volt számomra, hogy beneveztem egy középtávú akadályfutó versenyre. Az erre való felkészülésben fontosak lettek számomra a szakaszok, célok. Persze úgy is szeretek edzeni, hogy nincs előttem közelgő verseny; ilyenkor az aktuális szükségleteimhez igazítom az edzéseimet. Egy időben elegem lett a versenyekből, az egysíkú sportolásból, ezért mozgásformát és célt is váltottam. Akkoriban csak a magam örömére mozogtam. Most az élvezetsportot kombináltam a szükségessel, így a heti kettőből lassan heti öt edzés lett. És mindebben a saját ötleteim segítettek. Talán ez a legjobb az egészben. Amikor észrevesszük magunkon, hogy képesek vagyunk küzdeni a céljainkért, felállni a kényelmesből, a megszokottból, kilépni a komfortzónánkból – egy új világra nyitunk ajtót.

HUF 2900.00
1

Alvajáró emberek

Alvajáró emberek

Fráter Zoltán legújabb, Alvajáró emberek című tanulmánykötetében alapvetően a Nyugat első nemzedékének szerzőivel foglalkozik. Nem csupán műveik, alkotói korszakaik elemzésével-értelmezésével, hanem egyszersmind a korszakra jellemző történelmi-irodalomtörténeti aspektusok, társadalmi és kulturális kérdések vagy akár filológiai megfontolások alapos vizsgálatával. Művében Jókaitól mint szimbolikus apafigurától kiindulva követhetjük végig a Nyugat számos fontos szerzőjéről szóló aprólékos, avagy nagyobb ívű, tudományos igényességű, de az érdeklődő olvasó számára is vonzó módon informatív, könnyedebb hangvételű írásokat. Olvashatunk Móricz pályakezdésének körülményeiről és kötetszerkesztési elgondolásairól, az első világháború megítélésének alakulásáról jelentős novellistáink életművében, Ady utolsó éveinek körülményeiről, Babits "háborús verseiről", Krúdy Gyula "monarchikus" mentalitásáról és írástechnikájáról, a műveiben feldolgozott, sokféle műveltséganyag eredetéről, továbbá egyik, ez idáig relatíve kevés figyelmet kapott kisregényének új megközelítéséről éppúgy, ahogy Kosztolányi (és nemzedéktársai) Trianon-traumájáról, művei kiadástörténetéről és filológiai pontatlanságairól, valamint a szimbolikus apa-fiú viszonyhoz hasonlóan az Aranysárkányban érzékenyen, behatóan vizsgált tanár-diák kapcsolatról.

HUF 3400.00
1

Az árnyékember

Az árnyékember

Végre magyarul is olvasható a világszerte több millió példányban eladott krimisorozat első része!   Smoky Barrett különleges ügynök egykor sorozatgyilkosokra vadászott az FBI-nál. A legjobbak közé tartozott – míg egy napon egy őrült rajtaütött a családján, végzett a férjével és a lányával, neki pedig sebhelyekkel dekorálta ki az arcát. Smoky az utolsó pillanatban agyonlőtte ugyan támadóját, de a történtek nemcsak a testén, hanem a lelkén is rettenetes sebeket hagytak. Amikor fiatalkori legjobb barátnőjét megölik, Smoky ismét a tűzvonalban találja magát. A gyilkos videóra vette bűntettét, majd üzenetet küldött neki. Ez elég ahhoz, hogy Smoky ismét felvegye a kesztyűt, és visszatérjen a csapatához; az árvaságra jutott kislány pedig olyan érzéseket ébreszt fel benne, melyekről már azt hitte, örökre elvesztek. A tettes útját elmondhatatlan borzalmak szegélyezik. Smokynak szembe kell néznie legnagyobb félelmével, amit csak átélhet rendőrként, nőként, anyaként. Egy könyörtelen gyilkost üldöz, akit semmi sem állíthat meg abban, hogy végül vele is megütközzön. Szemtől szemben.

HUF 3990.00
1

Ma is üres galamb jött, felség!

Ma is üres galamb jött, felség!

Mire gondol egy nyugalmazott távcső magában? Hogy adják a perzsaszőnyeget, kérdezi a másik vers beszélője, a hosszú sort látva a bolt előtt. „Nem mindegy? Fő, hogy repül” – jön a válasz. A péküzletben tógát is javítanak, de egy kis bonyodalom támad, mert az aquincumi katonák zsoldját Rómából hozó harci szekér egy amerikai dzsippel ütközött. Ne mondjuk könnyelműen egy tehénnek Dormándon nyaralva, hogy látogass meg egyszer Pesten, mert tíz év múlva betoppan. Ezek után nem meglepő, ha a következő szarvasmarha már egy Morgenstern-parafrázis című versben jelenik meg. Hiszen emlékezünk a tengeritehénre, aki Kosztolányi fordításában a Müllerné őnagyságát kereste, vagy a Karinthy fordította lóra, aki a tanár úrékhoz becsönget. Ha az ember, túl a nyolcvanon, mint az elfáradt pörgettyű, az oldalára dől, kettőt tehet: megadóan behunyja a szemét, vagy éppen hogy jól kinyitja, és az új látószögből veszi a világot szemügyre. Ez a Handi Péter esete. „S ha valami nem stimmel a tájban / emígy féloldalasan, hát / megdörzsölöm szemem, és / hozzá igazítom magam.” Az olvasó pedig ámul és mulat. (Várady Szabolcs)

HUF 2000.00
1

Viccnek kicsit durva...

Viccnek kicsit durva...

A könyvben Magyarország utolsó két évének története bontakozik ki Facebook-bejegyzéseken és glosszákon keresztül. Humorral, egyrészt mert ebben a régióban mindig ez segített túlélni, másrészt mert egy álszent, saját nagyságától eltelt, pöffeszkedő hatalom leleplezésére ez a leghatásosabb eszköz. Mint mikor egy nagyra fújt luftballont egy kicsi, hegyes gombostűvel lyukasztunk ki. Lassan zárványország leszünk egy zárványszigeten, betokosodva, kívül maradva a világ előrevivő mozgásain. Mások hajója akár hasítja a vizet a jó áramlatokkal, akár küszködik a hullámokkal, de ott van a fősodorban. Mi, zárványország szigetének bennszülöttei, legfeljebb integethetünk nekik, és csóválhatjuk a fejünket, ha fiataljaink próbálnak utánuk evezni, úszni, elhagyni a szigetet és minket. Még szerencse, hogy nem viharos tengeren, lélekvesztőkbe kapaszkodva kell mindezt megtenniük… Csapatostul kapaszkodnak fel valamelyik gyorsabb, tágasabb hajóra, amelyet szabadabb szél visz előre. Néha majd visszalátogatnak. Vagy nem. Földi László a királyi rádióban kifejtette, hogy szerinte igen, le kellene kapcsolni az internetet, mert azt csak egy szűk csoport uralja, amelyik tudatos támadást indított az értékek és a normalitás ellen. Aha. És még le kellene kapcsolni az országot is, mert azt is egy szűk csoport uralja, amelyik tudatos támadást indított az értékek és a normalitás ellen. „Orbán felégeti a hidakat maga mögött”, „útját romok szegélyezik” – írja a Der Spiegel. Mi meg ott vagyunk a romok alatt. A tíz körmünkkel kell kikaparnunk magunkat.

HUF 3400.00
1

Sas József – A nemzet komédiása

Sas József – A nemzet komédiása

"Sokat beszélgettem Józsival, mielőtt ebbe a könyvbe belekezdtem. Minden idegszálammal tiltakoztam ellene, semmiképpen sem akartam megírni. A sokadik telefonbeszélgetés után tűnt fel, hogy egyre több szót ejtett az apjáról, és már azt éreztette, nem is ő maga az igazi téma, hanem az apja emléke. Valahogy ki kellene beszélnie magából az apja szellemét, nyomot hagyni, hogy milyen nagyszerű színész, énekes és apa volt. Kutatott utána minden fellelhető helyen, s gondosan összerendezett anyagot tárolt otthon, tiszta fehér lapokon. Fényképeket dédelgetett, amikből nagyon kevés maradt csak, meg pár nagyon rossz minőségű színházi fotót. És ahogy egyre többet beszélt az apjáról, valahogy kinyílt előttem egy addig láthatatlan, hatalmas kapu, mögötte titokzatos üres tér, amelyről csak érezni lehet, hogy van benne valami rejtélyes történet, valami megfoghatatlan, de mégis létező világ mozgó árnyakkal vagy azok sejtéseivel. Volt ez a pillanat, és attól kezdve másképp hallottam Józsi szavait, másképp láttam őt magát, és minden valahogy más lett. A világ egy rejtőzködő, fölfogni képtelenség dimenziója vett és vesz körül, és megértettem, miért kell Józsinak mindig elölről elbeszélnie a történetét, miért fontos a legapróbb mozaiklapokat is összegyűjtenie. Mert csak ez van. Az ő élete az apja életének a folytatása, benne van minden mozdulatában. Muszáj nyomot hagynia a világban, hogy az ő élete révén valahogy az apja élete is kiteljesedjék. Micsoda méltánytalanság fiatalon, egy szalmazsákon a láger reménytelenül sötét zugában, betegen bevégezni azt, ami még igazán el sem kezdődött!"

HUF 3400.00
1

Szigorúan retusált portrék

Szigorúan retusált portrék

"Én a lelket fényképezem, nem az arcot. Az emberi lélek fény és árnyék, de én mindig a fényt, csakis a fényt kerestem." Ghitta Carell, az anyakönyv szerint Klein Margit, a történelmi Magyarországon született, zsidó apától és katolikus anyától. A regény, Ghitta életén keresztül, a huszadik századról szól; történelemről, világháborúkról, zsidóüldözésről, diktatúrákról. Felidéződnek Ghitta találkozásai Mussolinivel és XII. Pius pápával és kora meghatározó alakjaival, miközben fényképezte őket. És szerelmekről is szól ez a történet, reménytelen szerelmekről. Az emberek is mindig a fényt keresik, mint Ghitta a fényképein, és tudják, hogy reménytelenül keresik, vagy csak pillanatokra érhetik el, mégis ez adja az életük értelmét. Azok a pillanatok, amikor látják a fényt, amikor megérzik a fényt, átélik egy-egy pillanatra a fényt magukban és a másikban - az árnyék helyett. Ezeket a pillanatokat boldogságnak nevezik. Ezekért a pillanatokért élünk. "- Miért hazudik? Az olyan férfias? Tudja, hogy soha nem voltam szerelmes magába. Tudnia kellett. Azért mert maga kívánt és nem kapott meg, azért táplálja magában ezt a hazugságot, hogy szeret? Mi maga, egy kamasz? Megállt a fejlődésben tizenhét éves korában? Azt gondolja, hogy én itt Budapesten két gyerekkel meg egy férjjel, ostrommal meg zsidóüldözéssel, szocdemüldözéssel meg éhezéssel nem volt más dolgom, csak magára várni és töprengeni, hogy szerelmes vagyok-e vagy sem? Minek jött ide? Mit képzelt? Mit akar? Várom a választ! Válaszoljon. - Meg akarom csókolni."

HUF 3200.00
1

A nő származása

A nő származása

A nő származása úttörő munka, amely elsőként érvel amellett, hogy a nő evolúciós szerepe éppoly meghatározó fontosságú, mint a férfié. A Teremtés könyve szerint Isten először a férfit alkotta meg. Az asszony megkésett kis ötlet volt; leginkább az Úr nyájas gesztusa a férfi felé. Aztán vagy kétezer éven át a Szentírásnak ezzel a részével igyekeztek magyarázni és indokolni a nő alávetettségét és állítólagos alacsonyabbrendűségét, azt állítva, hogy csupán másolat, s még csak nem is a legtökéletesebb. Hiszen nem minden tekintetben olyan, mint a férfi; aligha sorolható a Mindenható legsikerültebb alkotásai közé. Charles Darwin Az ember származásában egészen más felfogásban írt fajunk eredetéről, hiszen ő a legkevésbé sem gondolta, hogy a nő valamiféle megkésett ötlet lenne; számára nyilvánvaló volt, hogy a női nem legalábbis egyidős a férfival. Az ember származása megjelenésének áttörést kellett volna előidéznie a nemek társadalmi kapcsolatában – de nem így történt. A férfiak szinte azonnal hozzáláttak a nagyon is ínyükre való elfoglaltsághoz, hogy vadonatúj okfejtésekkel igazolják a nők nyilvánvaló alsóbbrendűségét és megmásíthatatlan alávetettségét – azóta is töretlen kedvvel végzik ezt az emelkedett feladatot. A teológia helyett a biológia, az etológia és a primatológia eszköztárát vetik be annak érdekében, hogy eljussanak – mindig ugyanoda. Részletek a könyvből   Elaine Morgan (1920–2013) televíziós sorozatok szerzőjeként volt ismert, amíg 1972-ben meg nem jelent és nem lett nemzetközi könyvsiker A nő származása. Ezután tíz évet töltött az emberi evolúció tanulmányozásával, s 1982-ben (magyarul 2017-ben) napvilágot látott A vízimajom elmélet című munkája, amely világszerte számos kutató és tudós elismerő támogatását nyerte el.

HUF 3490.00
1

Jó leszek

Jó leszek

A Jó leszek megkerülhetetlen témával, a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális abúzussal foglalkozik. A regény a nem érintettek számára is segít megérteni, hogy min mennek keresztül az áldozatok, akiknek tudniuk kell: nincsenek egyedül. A kívülállóknak pedig azt fontos megérteniük, hogy mennyire nehéz egy ilyen helyzetből szabadulni. A történet főszereplői: egy tizenöt éves lány, akit a saját apja abuzál, illetve egy harmincöt éves nő, akit egykor az unokatestvére bántalmazott. „– …Tudod, milyen nehéz volt nem elmondani anyámnak, milyen volt minden nap azzal ébredni, hogy ma elmondom, aztán a csalódással lefeküdni, hogy ma sem mondtam el. Milyen volt együtt élni az állandó szégyennel, milyen volt mocskosnak érezni magam, hogy mennyire úgy tudtam csak gondolni magamra, mint egy… – Nem fejezte be a mondatot. Emlékeztetnie kellett magát, hogy egy tizenöt éves lány ül vele szemben. – Igazad van. Ugyanezt érzem.” Berkesi Zsuzsának nem ez az első regénye, bár saját néven most először áll a nyilvánosság elé. Előző, témájában hasonló, önéletrajzi indíttatású könyvét, a Bűn vagy bűnhődést még Anoni Mara álnéven írta. A könyv megjelenése után létrehozta az Anoni Mara Társaságot és annak honlapját, a beszeljrola.hu-t, ahol a hasonló traumát elszenvedett emberek mondhatják el saját történetüket, elősegítve önmaguk és sorstársaik gyógyulását. „Tegnap próbált az anyjával beszélni – az ezredik ilyen alkalom volt már, hiszen gyötörte a titok, és nem akarta ezt a kínlódást –, de megint nem sikerült. Hogyan lehet ilyet elmondani, gyerünk, mondd már, most kell beszélni, amíg még bírsz – aztán bejött az apja, és minden szertefoszlott.” Berkesi Zsuzsa 1970-ben született Budapesten. Gimnáziumi franciatanár, két gyermek édesanyja. 2013-ban Anoni Mara írói álnéven írta meg a saját történetét, Bűn vagy bűnhődés címmel. 2014-ben létrehozta a beszeljrola.hu honlapot és a Beszélj róla! projektet, hogy megtörje végre a gyermekkori szexuális bántalmazás körüli hallgatást. Noha mostani könyve, a Jó leszek már fikció, átszövik a saját élete, illetve a sorstársak tapasztalatai.

HUF 3400.00
1

Ősz Szalonikiben

Ősz Szalonikiben

"A világ vezetőinek legerősebb fegyvere a felejtés. Ha uralkodni tudsz az emberek emlékezetén, a múlttal együtt a jövő is a szolgálatodban áll." Tuna Kiremitçi a török történelem kerekét az első világháború végéig, 1918-ig forgatja vissza. A történelemtudomány kapcsán sok esetben halljuk, hogy a "mi lett volna, ha" típusú kérdések felvetése értelmetlen. Jelen esetben egy olyan regényről van szó, amelyben ezzel a felvetéssel mégis érdemes foglalkozni. A regény a modern török nemzeti identitás szempontjából időszerű, aktuális politikai és társadalmi problémákat is feszeget. A mai Törökország megteremtőjeként ismert, szaloniki születésű Mustafa Kemal (Atatürk) tekintélye és életműve az utóbbi években kezdett kikezdhetővé válni. Az atatürki politikai rendszert 2002 óta éri a leglátványosabb kihívás - a jelenlegi török politikai garnitúra immár több mint tizenhat éve hatalmon van, történelmi esélyt kapva a köztársaság alapjainak a saját szája íze szerinti átalakítására vagy lebontására. A szerző mintha osztozna azon félelemben, miszerint a modern Törökország - minden értékével együtt - eltűnőben van. A függetlenségére, nemzeti identitására, modern európaiságára büszke köztársasági hagyománnyal szemben a regényben egy olyan kor rajzolódik ki szemünk előtt, amiben a szultán és titkosrendőrsége hatalma megtartásáért idegen érdekeknek szolgáltatja ki az országot, mindent ellenőrzés alatt tart, és a veszélyesnek ítélt mozgalmakat, gondolatokat és személyeket igyekszik minden erővel háttérbe szorítani, láthatatlanságban tartani. A magyar olvasót két szempontból is kalandos utazásra hívja a könyv. Egyrészt a trianoni traumát átélt magyar társadalom érdekes párhuzamokat - és persze különbségeket - találhat az atatürki történet szóban forgó időszakával. Fel lehet venni a harcot a nemzeti önrendelkezésért az egész világ ellen? Van egyáltalán nemzeti függetlenség, és ha igen, akkor annak hol vannak a határai? Fenntarthatók voltak a történelmi Magyarország 1914-es határai? Realitás volt-e a "Mindent vissza!" közismert szlogen? Másrészt, ha már úgy történtek a dolgok, ahogy, akkor száz évvel az első világháború befejezése után érdemes mérleget vonni. Az együtt és egymás mellett élés kérdése - különösen a közép-európai és a közel-keleti népek viszonylatában - nem is lehetne időszerűbb. A keleti, muszlim országokkal való kapcsolat és a nyugati orientáció között feszülő ellentét Törökország történelméből jól ismert, máig ható dilemma. Csakúgy, ahogy a "kompország" fogalma is, melyet a magyar olvasók számára nem kell bemutatni. A frusztrációból fakadó megfelelési kényszer tehát nem sajátosan magyar találmány. A Németh László által sokat hangoztatott önvizsgálat vajon nem aktuális ma is? A regényben szereplő altatódalok metaforája ebben az összefüggésben is értelmezhető. És jóllehet ez a műfaj a világ minden táján ismert, mifelénk a templomok tetején látható kakas szintén arra, vagyis az örökös, morális értelemben vett éberségre emlékezteti az arra járókat. Mindazonáltal a kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, nem csupán történelemről és politikáról szól. Hangsúlyos szerepet kapnak benne az olyan egyetemes fogalmak is, mint a hűség, a hitelesség vagy a szerelem. Az ember minden korban csak ember tud lenni. A történelmi háttér és a keret, amiben élünk, az életünket megnehezítheti ugyan, de élni akarásunkat és hitünket nem törheti meg. Kiremitçi pedig pontosan tudja ezt. Kövecsi-Oláh Péter

HUF 3400.00
1